ek a Galagonya Borozóban.

Belépve a helyre egyből feltűnt valami: nem kaptam pecsétet a kezemre tisztelt rendező úr. Hát nem, mert itt nincsen rá szükség, erről a helyről az ember zárásig nem megy sehova. Egy igazi régi stílusú pesti, hopp egy tockos magamnak, akarom mondani óbudai nem pub, nem club, nem koktélozós köcsög zárda, hanem KOCSMA, KÓÓÓÓCSMA.
A szokásos társaság már a helyén ült amikor beléptem a helyre és tőlük teljesen szokatlan dolgot műveltek. A szájukhoz, nagy üvegkancsókat emelgettek, kb. 8 emelés/perces sebességgel. Ezekben érdekes sárga színű habzó folyadék volt, amitől szépek és okosak lettek. A viccet félretéve a hely első benyomásra kellemesnek tűnt. A kiszolgálás gyors volt és lényegre törő még? még! és már le is csúszott típusú. A bor adagoló berendezés olyan volt, amilyennek lennie kell, hosszú nyelű, merítős, a sör hideg volt és az ára teljesen elfogadható szintet ütött meg. Azt mondhatom minden, azaz minden összeállt ahhoz, hogy leüljünk ezen a helyen és átbeszéljünk egy egyszerű rutin témát: "Állami vagy Magán?" És azt mondhatom barátaim 10 órakor, amikor a záróra hírét és még néhány megmaradt zsírosdeszkát hozta magával a főúr én azt megértettem, hogy ez a hely még itt fog állni, így fo állni amikor SP-től megkapom az első "állami" nyugodalmi díjamat.
A bor is jó, érdemes-díjas alföldi, híres. A sör is jó. A kaja is jó. A Főúr kedélyes. Fiatalok voltak csak rajtunk kívül. Egyik asztalnál valaki épp olvasott, másik asztalnál ifjú hölgyek dumáltak.
VálaszTörlésA hely jó hangulatú, visszahúz. Megyünk még ide. z