2011. január 18., kedd

Csibe Kocsma - 2011. 01.18.



ennyi...

Na jóóó, nem.

Tímár utcában találjátok, közel a Pacsirtamező utcához, a Szőlő utca felől/felé. A hely magával ragadó, még hangulatosnak is nevezhetném. Fa burkolat, fa asztalok, fa hordó. TV, benne VV (szezon van).

Belépve csak törzsvendégekkel találkoztam. Elsőként érkeztem, így öregebbnek látszó barátaimról nem tudták beazonosítani a korosztályt. "Vizsga előtt, vagy után?" - kérdezte a pultot támasztó és a a pultossal beszélgető egyik vendég, majd megelégedéssel nyugtázta, hogy sört kérek. "Jó választás!" Mint megtudtam ide fiatalok csak a főiskoláról (Óbudai Egyetem) érkeznek az iménti apropóból eredő stresszt mérsékelni.

Arany Ászok, talán 280-ért. A sör itt is jó!

A beépített fűtést egy, a pince közepén elhelyezett elektromos radiátor "pótolta", aminek eredményeként a nem túl kései, kb. este 9 órás zárásra mindannyian nagykabátban ültünk. Mercis Gabi máshogy már nem is érezné otthonosan magát. Hiába, mindenhol jó, de legjobb otthon, ugye?

Valahogy mindig a Galagonya jut eszembe erről a helyről. Azért a Galagonya a király!

Ki nem találjátok, hogy oldottuk meg a korai zárás okozta időtengert, amibe csobbantunk! De-de, megint. Tudom mire gondoltok és igazatok van. Minek erőlködünk újabb és újabb kocsmák felderítésével, ha (szinte) minden kedd ott ér véget. Igen, ott. Gödör Söröző, Lajos utca...
Zárom soraim. Folytatjuk.

2011. január 11., kedd

"Lottózó Söröző" - 2011.01.11.

Kedd. Választásunk minden szempontból optimális volt ma is. Úgy volt, hogy végre megint népes társaság lesz (menet közben derült ki) így a Lajos utca egy feledésbe és homályba merült, kies szegletében elhelyezkedő, panelházak árnyékában megbúvó apró söröző mellett határoztunk (mármint M és Nyaki Gerincsérvsebészet barátunk mondták, hogy ma ott találkozunk). Szóval max. hárman leszünk, jó lesz. Mire odaértem már négyen voltak...
Egy hely, aminek senki nem tudja a nevét. A panelsörözőt egyesek csak Amstelként, mások lottózó sörözőként emlegetik. A helyet valahol a 131-es házszám, a Perc utca sarkától nem messze lelhetitek.
A hely nagyságrendileg 3 kis asztallal rendelkezik, egy lottós- és egy sörpulttal és persze egy elmaradhatatlan gyümigép. Érdekes szimbiózis, az biztos. A sör Soproni, az ára nem lehet magas (úgy 280-ra tippelem emlékezetből - a pontos ár-nyilvántartás valahogy nem megy ebben a blogban), az íze egész korrekt. A képek mind olyan jól sikerültek, hogy inkább egyet sem rakok fel.
Nyitva tartás este 10-ig, kiszolgálás megfelelő és bármikor kaparhatsz egy sorsjegyet is.
Szóval betérőnek ajánlhatom. Mi picit túlzásba estünk (végül alig voltunk 8-an) ami a létszámot illeti, főleg, ha számításba vesszük a mindenhol előforduló törzsközönséget is, akikből itt is akadt konstans 2-3 fő. Kicsit szorosan bár, de sok jó ember fért el ma este is.

2011. január 4., kedd

2011-01-04 - Galagonya Borozó

Igen! Ez az! Itt az új év! Meghallgattuk a fiatalok körében méltán népszerű SP, azaz Smith Pál első szilveszteri köszöntőjét, zabáltunk még egy nagyot és elindultunk, elkezdtük a 2011-es túrát. Miután új évre megfogattam, hogy a 2011-es év kevésbé lesz ellentmondásos, mint az előző, neki láttunk a sörözésnek a Galagonya Borozóban.


Belépve a helyre egyből feltűnt valami: nem kaptam pecsétet a kezemre tisztelt rendező úr. Hát nem, mert itt nincsen rá szükség, erről a helyről az ember zárásig nem megy sehova. Egy igazi régi stílusú pesti, hopp egy tockos magamnak, akarom mondani óbudai nem pub, nem club, nem koktélozós köcsög zárda, hanem KOCSMA, KÓÓÓÓCSMA.

A szokásos társaság már a helyén ült amikor beléptem a helyre és tőlük teljesen szokatlan dolgot műveltek. A szájukhoz, nagy üvegkancsókat emelgettek, kb. 8 emelés/perces sebességgel. Ezekben érdekes sárga színű habzó folyadék volt, amitől szépek és okosak lettek. A viccet félretéve a hely első benyomásra kellemesnek tűnt. A kiszolgálás gyors volt és lényegre törő még? még! és már le is csúszott típusú. A bor adagoló berendezés olyan volt, amilyennek lennie kell, hosszú nyelű, merítős, a sör hideg volt és az ára teljesen elfogadható szintet ütött meg. Azt mondhatom minden, azaz minden összeállt ahhoz, hogy leüljünk ezen a helyen és átbeszéljünk egy egyszerű rutin témát: "Állami vagy Magán?" És azt mondhatom barátaim 10 órakor, amikor a záróra hírét és még néhány megmaradt zsírosdeszkát hozta magával a főúr én azt megértettem, hogy ez a hely még itt fog állni, így fo állni amikor SP-től megkapom az első "állami" nyugodalmi díjamat.